skip to Main Content

Parfüm az ókori világban

Az illat nélküli nap elveszett nap – egyiptomi mondás

A hieroglifák elmondják, hogy az egyiptomiak már ie 3000-ben parfümöt készítettek istentiszteletre, áldozat bemutatásra és temetésre. A „Kyphi”az ókori Egyiptom egyik különösen tisztelt tömjénformája volt. Mirhával, calamus-szal, ciprusfűvel, borral, mézzel, mazsolával, mastic-al, fahéjjal és borókával készült az eredeti recept, de egy része sajnos elveszett már; de a hozzávetőleges recept ma is készül. A keveréket az egyiptomi papok készítették, ezért őket tartják az első parfümőröknek.

A füstölők mellett az egyiptomiak híresek az aromás gyöngyökről: olajalapú parfümökről, amelyeket gyógyászati, különleges és szent célokra használtak. Ezeket kerámia, üveg és alabástrom edényekben tárolták. Leleményes elődeink ugyanis rájöttek, hogy egy kis hő hatására bizonyos gyanták és balzsamok intenzív illatot bocsájtanak ki. Eztán már tudatosan főzőcskéztek – innen ered egyébként a parfüm szó is: “per fumum”, azaz füst által. Merthogy így jutottak el az illatok az orrig: …füsttel.

Furcsa módon számos egyiptomi festmény ábrázolja az embereket kupola alakú tárgyakkal a fejükön. Ezek méhviaszból, növényi olajokból és / vagy faggyúból készült, hennával, mirhával és fahéjjal illatos kúpok. Az illatos kúpok lassan elolvadnak, és illatos olajjal fedik be a viselő haját, bőrét és ruháit, amely megvédi őket a száraz éghajlattól és elhárítja a rovarokat: ezek voltak az alapvető öngondoskodási gyakorlatok az Egyiptomi időszámítás kezdetén.

Bizonyítékok vannak a parfümgyártásról Görögország kora bronzkorában, de az illatszereket a mükénéi civilizáció összeomlása során megsemmisítették, és csak Kr.e. 7. században kezdték újra. Egy korai paletta leírja a Thyestes parfümör receptjét, amely koriandert, ciprusmagot, gyümölcsöt, bort, mézet és gyapjút tartalmaz (az utóbbit valószínűleg szűrőként).

Korinthosz, majd Athén újjáélesztette a parfümkészítést Görögországban, gyógynövényes, virágos és gyantás illatanyagokat főzve össze, amelyeket mindkét nem széles körben használt higiénés és romantikus célokra.

A kereskedelem növekedésével nőtt az igény az aromás anyagok szélesebb palettája iránt. A Rómát, Görögországot, Egyiptomot, Afrikát, Mezopotámiát és Indiát összekötő útvonalak egzotikus alapanyagokat juttattak el messzire a mecénásokhoz, köztük olyan ritkaságokat, mint a pézsma, az ámbra(Amber olaj), az agarfa (OUD olaj) és a tömjén.

A közép- és késő bronzkorban olaj alapú parfümöt gyártottak Egyiptomban, Rómába exportálva. Az egyik ismertebb illatanyagot Mendes-ben készítették mirha, kasszia és fahéj felhasználásával Ben olajban (enyhén illatos hordozó, hosszú eltarthatósággal) átitatva. Néhány árus édes bort adott hozzá az illat enyhítéséhez. Egy második, Egyiptomból származó, „Metopion” néven ismert parfüm galbanumot, keserű mandulát, éretlen olívabogyót, kardamont, kalamust, mézet, bort, mirhát, balzsammagot és terpentin gyantát tartalmazott.

A híres egyiptomi királynő, Kleopátra is magáévá tette a parfümök csábító hatásait. A legenda szerint csónakjának vitorláját illatos olajokkal vonta be, hogy érkezésének pillanatában, azonnal lehengerelje Marcus Antonius-t isteni illatával.

Bár az egyiptomiak a ma használtakhoz hasonló természetes összetevőket használtak a kenőcsök és a füstölők elkészítéséhez, az általuk anno készített parfüm valószínűleg jóval enyhébb illatú volt a mostaniaknál. Ez annak köszönhető, hogy még nem fedezték fel a lepárlást, helyette hidegen sajtolással nyerték ki az olajat, vagy folyadékokba és zsírokba áztatták a növényeket.

Egyiptomban annyira közkedvelt volt a szépítkezés, hogy a recepteket papírusz tekercsekre és templomaik falaiba is bevésték.

Terjeszteni pedig később az arabok kezdték. Ők alkalmazták a desztilláción kívül azt is, hogy alkohollal keverték az olajos illatszereket. )Európában a keresztes hadjáratok után ismerkedtek csak meg velük.)

Az ősi Egyiptommal ellentétben a római időkben a parfümök már szélesebb körben is elérhetőek voltak. Az olcsóbb illatok kerámiavázákban, a drágábbak díszes porcelántartóban kerültek forgalomba; léteztek speciális illatszerboltok is.

A rómaiak és a görögök sem ismerték a lepárlás technikáját, ezért füstöléssel vonták ki az illatot a növényekből, vagy rózsa-, ibolya- és jázminolajba áztatták azokat.

A parfüm nem csak a test illatosítására szolgált. Az ókori görögök és rómaiak hittek benne, hogy a rossz levegő betegségeket terjeszt. Hippokratész, a modern orvostudomány atyja szerint a veszélyes kipárolgások a szél által betegségeket terjesztenek. Az emberek úgy gondolták, hogy rendszeres füstöléssel és illatosítással megelőzhetik a betegségeket.

A lepárlás felfedezése: illatos víz és gyógyszertan az ősi Perzsiához köthető-

Itt fedezte fel Avicenna a nem olaj alapú parfümök kémiáját. Ez a felfedezés tette lehetővé a rózsavíz elkészítését is, mely a mai napig az arab világ egyik leghíresebb exportcikke.

A lepárlókat is ekkor tökéletesítették, hogy később nem csak a parfümkészítés, hanem az orvostudomány fontos segédeszközei lehessenek. Használatuk tette lehetővé olyan kulcsfontosságú gyógyhatású készítmények elkészítését, mint például az alkohol.

Az ugrásszerű tudományos fejlődés dacára a lepárlást egy ideig szinte csak az illatos vizek elkészítésére használták. Csak a kivonás módszereinek fejlődésével vált lehetővé a ma ismert illóolajok elkészítése.

A parfüm státuszszimbólum volt Perzsiában és Egyiptomban egyaránt.

A királyi családokat és a felsőbb társadalmi osztályok tagjait gyakran ábrázolták parfümös üvegcsék és parfümnövények társaságában, hogy hangsúlyozzák vagyonukat és hatalmukat.

Ma Egyiptom az egyik legnagyobb vezető parfüm hatalom!

Az orientális illatok időtlen- időket, letűnt korokat és évszázadokat, évezredeket közvetítenek Nekünk.

Megelevenedik előttünk a történelem. Egzotikum és misztikum kel életre, az ezeregy éjszaka, a kelet meséje.

Mindegyik orientális illatba belecsempésznek egy kis füstösséget, amelytől azonnal sejtelmesebbé válik a viselője.

Ezek a parfümök sűrűbbek, tömörebbek, tartósabbak, mert sokkal több, sokrétűbb összetevőt tartalmaznak, ezért sokkal kevesebbet kell használnunk belőle.

Finomabbnál finomabb, nagyon értékes, tartós és egyedi illatokat ismerhetünk meg ebben az egzotikus világban.

Musk el-Tahara, Oud, Amber, Madawi, Jumana és még sorolhatnánk…

Ezeknek az illatoknak a segítségével elkezdődik egy időutazás, egy olyan világba, amelyet a szem nem lát, de a képzeletünk igen 🙂

Back To Top